2024. május 13-án Romonyán jártunk, ahol a fenntartható jövő innovatív megoldásait kutattuk Zagyva Gabriellával és Amrein Tamásné Miskolczi Boglárkával. Ha te is szeretnél egy kis ízelítőt kapni ebből a lelkesedésből, ha szeretnél többet tudni arról, hogy hogyan tud az ember együttműködni az élővilággal és hogyan tud valóban része lenni a természetnek, hogyan tudja akár kicsiben, a saját lehetőségeihez mérten elkezdeni a változást, akkor ülj be virtuális Klíma-kávézónkba 2024. május 30-án 9 órától.
“Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni, de elhittem, hogy nem lehetek az. Bölcsész lett belőlem. Három diplomát szereztem a társadalomtudományok területén, és olyan távol kerültem a természettől, hogy annál távolabb talán már nem is kerülhettem volna.
Aztán édesanya lettem, és minden megváltozott. Gyermekeim születése láthatatlan kézként húzott vissza az anyatermészethez, és saját gyermekded álmaimhoz is. Fiaim megtanítottak a legfontosabb dologra: olyan, hogy lehetetlen nem létezik!
Az elmúlt tíz évben a semmi közepén, egy lehetetlennek tűnő vállalkozásként építettem fel saját vegyszermentes gazdaságomat, két kezem munkájával. Megismertem a természettel való együttélés szabályait, megtapasztaltam, hogyan lehet egyensúlyt teremteni ember és környezete között, és megtanultam, hogyan lehetek részese környezetünk rendkívül bonyolult – ám annál csodálatosabb – rendszerének.
Ez a fantasztikus utazás vezetett el a Bird-Human cooperation system megalkotásához. Egy olyan együttélés víziójához, amiben ember és környezete a kölcsönös haszon elvének érvényesülése mellett tud élni egymás mellett, amiben a mezőgazdaság és élelmiszertermelés gyakorlata a már eleve adott erőforrásainkra alapoz: a körülöttünk élő megannyi hasznos élőlényre, kiváltképp madarainkra, akik számos területen segítik jövőbeli boldogulásunkat.”
Ha nem ismerném Bogit – Amrein Tamásné Miskolczi Boglárkát – nekem ennyi is elég lenne ahhoz, hogy kíváncsivá válják, hogy megtudjam, hogyan tud egy fiatal nő, egy édesanya kitalálni, megálmodni, felépíteni egy olyan rendszert, ami ötvözi a fenntartható mezőgazdaságot és élelmiszertermelést az ökoszisztéma védelmével és ami mintául szolgálhat másoknak is.
Honnan szerzi meg a tudást hozzá, mi adja a motivációt és miből táplálkozik az a szupererő, ami mindehhez szükséges?
A Klíma-kávézó ezért ellátogatott Romonyára, ebbe a Baranya megyei 500 lelkes kis faluba, mert úgy gondoltuk, hogy mindezekről nem elég beszélni, ezeket látni is kell.
Ahogy megérkeztünk Romonyára, egy takaros, rendezett falut találtunk, gyönyörű kilátással a Mecsekre. Nem is volt meglepő az, hogy a Pécstől mintegy 7 km-re fekvő falu kedvelt a városból kiköltözni vágyók számára, mégis elcsodálkoztunk, amikor egy tipikus lakóparkba – a Barackosba – érkeztünk. A szép házak, rendezett porták között könnyen megtaláltuk a Bird-Human Corporation System-nek, vagyis a Madár-Ember Együttműködési Rendszernek otthont adó gazdaságot.
Talán helyesebb lenne gazdaság helyett életteret mondani, hiszen az elsődleges cél nem a gazdasági haszon előteremtése, hanem egy olyan élőhely megteremtése, ahol minden élőlény – tyúkhúrtól a seregélyen át az emberig – megtalálja a helyét és ahol a kölcsönös együttműködés végső soron az ember szempontjából is haszonnal jár.
“A madár-ember kooperációra építő termelési rendszerben az együttműködés az egyik legfontosabb alapelv, ami nemcsak a madarak védelméről szól, hanem az egész ökoszisztéma, a teljes életközösség – sőt: a környezeti hatások és folyamatok egy szinten történő összefonódásáról is. Ebben az új szemléletben magunk mögött hagyjuk a modern ember azon téves feltételezését, hogy az emberi faj a rendszer felett áll, és feladata vagy természetadta joga irányítani azt.”
Bogival – aki mindemellett az EU Éghajlatvédelmi Egyezményének nagykövete is – bejártuk a kert minden zegét-zugát. Láttunk madárodúkat fiókákkal, darázs-garázst, denevér- és sünodút, őshonos gyümölcsfa ültetvényt, fűszer-óvodát… és rengeteg munkát, folyamatos tanulást és egy igazi ökoiskolát, ahol öröm lehet gyereknek lenni.
Amikor a klímaváltozásról hallunk, legtöbbször apokaliptikus képeket tárnak elénk, ami sokakból vagy azt a reakciót váltja ki, hogy “nincs már mit tenni, elkerülhetetlen az összeomlás”; vagy azt, hogy “majd a technológiai fejlődés mindent megold”; esetleg azt, hogy “én kevés vagyok bármit is tenni”. Pedig a klímaszorongás legjobb ellenszere, ha elkezdünk valamit tenni. Valamit tenni pedig mindenki képes.
A SzuperErőd ott van mindenkiben és úgy tűnik, ragályos is. Amikor hallgatjuk Bogit mesélni, amikor látjuk a csillogó szemét, amikor szinte tapintható a lelkesedése és magával ragadó a tudásvágya, illetve a tudás átadásának a vágya, akkor mi is elhisszük, hogy van értelme tenni a klímavédelemért és akár mi is lehetünk helyi hősök.
Ha te is szeretnél egy kis ízelítőt kapni ebből a lelkesedésből, ha szeretnél többet tudni arról, hogy hogyan tud az ember együttműködni az élővilággal és hogyan tud valóban része lenni a természetnek, hogyan tudja akár kicsiben, a saját lehetőségeihez mérten elkezdeni a változást, akkor ülj be virtuális Klíma-kávézónkba 2024. május 30-án 9 órától.
Nézd meg a Bird-Human Corporation System-ről készült kis videónkat és beszélgess egy kicsit Amrein Tamásné Miskolczi Boglárkával.
Tedd meg a madarakért – tedd meg az életért!
HÁTTÉR INFÓK:
A Klíma-kávézót Zagyva Gabriella, Alsómocsolád Község Önkormányzatának környezetvédelmi és klíma referense, az EU Éghajlatvédelmi Egyezményének nagykövete indította útjára 2023. szeptemberében.
A nagyjából havonta jelentkező online beszélgetéssorozat célja, hogy a klímavédelem különböző területeiről mutassunk be hazai jó gyakorlatokat – elsősorban, de nem kizárólag önkormányzati döntéshozók, intézményvezetők részére.
Alsómocsolád Önkormányzata és közössége 2021-ben indult el azon az úton, mely egy megújulóenergia-közösség létrehozásához vezet. Az utunk során sok nehézséggel találkoztunk, de számtalan jó gyakorlatot, ötletet, izgalmas kezdeményezést és a szakterületükön figyelemre méltó eredményeket elért, elhivatott szakembert ismertünk meg. Úgy gondoltuk, hogy ezeket az ötleteket, innovációkat érdemes lenne megosztanunk más önkormányzatokkal, intézményekkel, hogy tanulhassunk, inspirálódhassunk egymástól.
Témáink között szerepelt már az okos energiamenedzsmenttől kezdve a városi vízmegtartáson, az energiaközösségeken, az energiaszegénységen, a közösségi megoldásokon keresztül a szélenergia használatáig sok-sok izgalmas téma, ami reményeink szerint inspirált és motivált más önkormányzatokat is. De például a nők és a fenntarthatóság viszonyáról, vagy épp a felelős és önazonos vállalkozások újraértelmezéséről is beszélgettünk már, ezeknek az alkalmaknak pedig sokkal inkább az egyének, mint az önkormányzatok, vagy intézmények voltak a szereplői és a célcsoportjai is, hiszen egyéni felelősségvállalás és az egyének aktív részvétele is nélkülözhetetlen a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.
A Klíma-kávézó eddigi alkalmairól készült felvételek megtekinthetők honlapunkon és Facebook oldalunkon. Ha pedig szeretnétek értesítést kapni a jövőbeni beszélgetésekről, iratkozzatok fel hírlevelünkre.
A 2024.május 30-i beszélgetésről bővebb információ, Facebook esemény.
A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció után a rendszer automatikusan megküldi a csatlakozási linket.
