2023. október 21-én nyitotta meg kapuit a 12-dik Sétáló, Dió Döme sétálójának mintájára, Kiss-Bakucz Orsi diósdi koordinációjával, és Zagyva Gabi alsómocsoládi lelkesedésével.
Diósd, Bölcske, Pogány, Vokány, Zengővárkony, Závod, Lébény, Koroncó, Kismányok, Nagyszentjános, Paloznak, és már Alsómocsolád is a sétáló tulajdonosok közé tartozik! A SzuperERŐD hős amazonjai is ott voltak a nagy napon, olvassátok el Palcsó Ildi beszámolóját az eseményről!
Az Női együttható programban sokak számára Orsi volt a „sztár”.
Akkoriban én sem értettem, hogy miért…
De az volt, és hogy miért, erre amúgy én is csak most jöttem rá.
ELŐZMÉNYEK:
Alsómocsoládon átadásra került „MocsoláDia sétálója”.
Hogy ez mit jelent, azt gondolom, hogy még néhány év, és ezt az egész országban szinte mindenki tudni fogja.
És arra, hogy ez mennyire csodálatos, hát bevallom, én erre is csak most jöttem rá.
Boldog névnapot Orsi!
Mert „ez több, mint a körülmények különös összjátéka” – írja Orsi férje, Bence egyik Facebook bejegyzésében.
És most erről a „többről”, és a tizenkettedikről szól ez a „mese”, amit egy „szűz” (augusztusban született és új) „kobold” mesél el azoknak, akik tudják még, hogy „az nem kalap, hanem egy kígyó, ami lenyelt egy elefántot”.
Egyszer volt, hol nem volt, és már nem is annyira kicsi, de volt egyszer egy kisfiú, aki történetesen a hét vezér egyikéről kapta nevét, Tas, aki sokat kirándult a családjával, és nagyon szerette a meséket.
Tas egyszer megkérdezte a szüleit, hogy amikor megpihennek, akkor lehetne-e, hogy pihenés közben mesét hallgat.
És a kreatív és hiperügyes szülei ezt tovább gondolva néhány hónap alatt a városkában, ahol élnek megálmodtak és „összehoztak” egy sétálót, amelyik Diósd kirándulóhelyein minden kisfiúnak és kislánynak lehetővé teszik ezt, hogy amikor kirándulnak és megpihennek, akkor tudnak mesét hallgatni.
Nem kellett ehhez más, mint egy közösségszervező „turbó agilis” anyuka, Orsi és egy informatikus mérnök, programozó apuka, Bence, egy kreatív hugica, Hédi valamint néhány lelkes helyi lakos.
És persze Tas, aki kérdezett. (Hajrá Tas, sokan nem mernek kérdezni!)
„Csak” ennyi, és kész is volt Diósdon DióDöme sétálója. És ez nem a vége, hanem a bevezető még csak a meséhez.
Mert a koboldok, akiknek a képzeletbeli barátja lett DióDöme, és akik önként és ingyen, és örömmel, a szabadidejükben dolgoztak, azért hogy ez megvalósuljon, – hírét vitték a sétálónak.
És a Női együtthatóba Orsi, Dömama vitte el a hírét, és ezzel elvarázsolta a résztvevőket.
És egyre több, és több sétáló született szerte az országban.
MocsoláDia születésnapja
És hogy ebben mi a varázslatos és a csoda, én azt is csak az Alsómocsoládon megszületett MocsoláDia avatási ünnepén értettem meg.
Mert a sétáló nem csak az állomásokról, táblákról és QR-kódokról szól. Hozzátartozik a közösség, egy nyitott, agilis, kreatív, cselekvő vezetővel, aki „koboldokat” azaz jó tündéreket állít maga mellé.
Ők valamennyien megérzik a közösség teremtő erejét, az önkéntes munka örömét, felismerik a csodát amit ezzel az erővel létre akarnak hozni, és ez a csoda megszületik.
Alsómocsoládon Zagyva Gabi volt az, aki létrehozta ezt a különleges sárkányos sétálót!
De miért sárkányos? Megéri ellátogatni hozzájuk, és megismerni a történetüket!
Alsómocsolád egy olyan 300 fős település, amit még a nagyvárosok megirigyelhetnek, hisz nem csak sétálójuk, de lombházuk, kastélyuk, emlékparkjuk, boros pincéjük, erdei tornapályájuk, okos padjuk, játszóterük, focipályájuk, templomuk, planetáriumuk, Boeing 737-es repülőgép szimulátoruk, orgon életenergia szobájuk, faluházuk, kilátójuk, ifjúsági szállójuk, kemencés udvaruk, interaktív tárházuk, csillagnéző teraszuk, szabadulószobájuk, virtuális valóság termük, kenu-és csónak kikötőjük, gyógynövénykertjük és még tündérkertjük is van… és biztos hogy kifelejtettem néhány dolgot…
A sétálók lehetővé teszik azt, hogy a legfontosabb értékek, a közös időtöltés, kirándulás, generációk közös tevékenysége, mesehallgatás, játékos tanulás és közös családi élmények gazdagítsák azokat, akik végig sétálnak rajtuk. Amikor jól esik! (A megnyitó napján zuhogott, de mi akkor megyünk, amúgy is ha jól esik…!)
És a mai világban nagy szükség van az ilyen helyekre, és az ilyen emberekre! Minden ami fontos, értékes és a hosszú, boldog élet titka (erről volt egy harvardi kutatás, tanulságos, keresd meg) az ezekben a sétálókban, koboldokban, közösségekben jelen van!
És én erre Alsómocsoládon, ebben a dombokkal körülölelt mesebeli falucskában jöttem rá!
Köszönöm Gabi, Orsi és MSE, hogy hívtatok!
Sokkal több volt ez, mint egy „Amazon találkozó” (Bence-vicc), ez egy országos hálózat, és sok-sok csoda megszületésének az ünnepe volt!
Diósdtól Alsómocsoládon át, az egész országban!
Majd egyszer talán az óperenciás tengeren is túl.
Nagyon ránk fér!
Keressétek, szeressétek a sétálókat!
Menjetek, vigyétek a gyerekeket, unokákat, sétáljatok, lassuljatok le ebben a rohanó világban, játszatok, örüljetek, tanuljatok a mesékből és a gyerekektől, mert a csodákra nagy szükség van és csak így lehet őket észrevenni.
És ezekből a sétálókból egyszer talán egy ország is újjá fog születni, és boldogan élnek majd benne sokan. Legyen „csak” ennyi a célunk és álmunk!
Egyszerű, szép mese.
Sétálsz velünk?
(És egy jó tanács a végére mindenkinek: Merj kérdezni, mert sose tudhatod milyen csoda születik egy kérdésből!)
TÖK JÓ VOLT! KÖSZÖNJÜK!
